Ma kicsit tovább tudtam aludni, mert még néhány motoron kellett
javítani dolgokat délelőtt. Nyolc után keltem fel, és nyugodtan
összepakoltam a dolgokat, sőt még arra is volt időm, hogy a
teraszon ücsörögjek és élvezzem a kis szabadidőt. Dél körül
ettünk egy keveset, és indultuk tovább. Nairobi maga a szemétdomb,
teljesen zűrzavaros közlekedés, az épületek félkészek, vagy
már romokban vannak, az utak katasztrofálisak. Az autók és
kamionok fekete, szén korom mérget pumpálnak a levegőbe, olyan
érzésem volt, mintha egy zárt mély bányába zártak volna, és
valaki még plusz tüzelt is volna valamilyen gumikat. Ez a borzalom
kb. nyolcvan kilométeren keresztül tartott, mire kiértünk a
városból, azt nem is említve, hogy araszolva tudtunk csak haladni
a borzalmas dugó miatt.
Megálltunk
tankolni, és pénzt felvenni egy bevásárlóközpontban. A
bejáratokon fémdetektoros kapukon ellenőriznek le mindenkit, mint
a reptereken. Amikor már bent voltunk a bevásárlóközpontban, és
a pénzautomatákhoz mentünk, akkor legalább hat géppuskás
katonai ruhás ember vigyázott a rendre. Furcsa volt látni ezt a
túlzott biztonsági intézkedést, és az a szomorú érzés
hasított belém, hogy egy nap talán nálunk Európában is
hasonlókat fogunk látni.
Viszont amikor már
nem nagyvárosi környezetben motoroztunk, hirtelen meseszerű
környezetben találtuk magunkat. Nagyon szép erdős természet
váltotta le a bűzös betondzsungelt. A kicsi falvakat, amiken
útközben haladtunk át nagyon autentikus tákolmány házak
alkották, és rengeteg ember volt az utcákon, akik körénk
gyűltek, amikor megálltunk, és kíváncsian figyeltek minket.
Utunk az óriási 5000 méternél is magasabb kenyai hegy mellett
vezetett, ami impozáns látványt nyújtott. Egy idő után a
hegyekbe vezetett az utunk, és nagyon kacskaringós szerpentineken
kellett vezetni, de a látvány, és a vezetés élménye
felbecsülhetetlen volt.
Nagyon közel vannak
egymáshoz a kis falvak, ezért folyton lassítani kell, és ráadásul
minden falu elején és végén rengeteg fekvőrendőr töri meg a
ritmust. Ráadásul a legtöbb fekvőrendőr semmivel sem különbözik
az aszfalttól, nincs befestve, és ha nem figyel az ember, akkor
nagyot koppan a lengéscsillapító. Voltak már olyanok, akik ilyen
helyen görbítették el a felnit a motoron.
Sietnünk kellett,
mert későn indultunk, és még a dugó miatt is rengeteg időt
veszítettünk. Hat óra után elkezdett sötétedni, és itt olyan
hirtelen lesz sötét, mintha egy kapcsolóval kikapcsolnánk a
napot, nem olyan hosszan elnyúló a sötétedés mint nálunk
északon Európában. Viszont ma is egy kicsit kellett vezetni
sötétben, de nem volt olyan rossz, és fél nyolc körül
megérkeztünk a szálláshelyünkre, ami a hegyekben van kb. 1700 m
magasan.
Most elég hideg
van, de bent alszunk egy puritán házban, így ma nem kell sátrat
állítani. A tulajdonos lánya, aki kenyai, Hamburgban él a
családjával, de most ő is itt van és nagyom finom helyi kajákat
csináltak nekünk vacsorára. Ez most nem is kemping, hanem az ő
privát házuk, és náluk alszunk ma este. Három terepruhás
gépfegyveres rendőr is van itt, hogy vigyázzanak ránk és a
motorokra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése